Mi a gyermekpszichodráma?
A gyermekpszichodráma egy olyan csoportterápiás módszer, ahol a gyermekek meséket találnak ki, és a két csoportvezetővel együtt jelmezekbe bújva ezeket le is játszák. A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep-repertoárját, katartikus élmény lehetőségét kínálja, és ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását is.
A gyermekpszichodráma keretei
A csoportok egy tanéven keresztül heti rendszerességgel 60-90 percben zajlanak. Csak akkor van értelme, ha a gyerek örömét leli a játékban, és szívesen jön. A csoportban általában 5-6 hasonló korú gyermek vesz részt. Az együtt töltött játéknak két fontos szabálya van:
- „Mintha”: úgy játszunk, hogy egymásnak nem okozunk fájdalmat sem szóval, sem tettel. Ez biztosítja azt, hogy az agresszivitás szimbolikusan fejeződjön csak ki, ami megnyugtatja a gyermeket.
- Titoktartás: a vezetők nem mesélik el a csoport játékait. A gyermek viszont, ha szeretne, otthon mesélhet a saját élményeiről. Fontos, hogy a szülők tartsák tiszteletben a gyermek határait, ne kérdezgessék, hogy mit játszott - csak azt és akkor mesélhessen el, amit és amikor szeretne.
Hogyan zajlik egy-egy foglalkozás?
A csoportba megérkező gyermekek közös rajzolással és beszélgetéssel kezdik a foglalkozást. A rajzokból és a beszélgetésből bontakoznak ki a lejátszandó történet körvonalai. Elsőként a történet vázát javasló gyermek választ szerepet, majd a többiek is. A pszichodramatisták aktív részvételével megindul maga a játék, ami improvizációkon keresztül nyeri el végső formáját. A gyerekpszichodrámában a gyermekek egy mesés csodavilágban találják magukat, ahol minden megtörténhet. A gyermekek varázslóvá válhatnak, olyan szerepet választhatnak, amilyet szeretnének, az történik velük, amit ők maguk kitalálnak. Részvételük a többiek történetében szabadon választott.
A csoportvezetők szerepe
A gyermekpszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. A csoportokat vezető felnőttek szerepe, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak, hogy lehetővé tegye a résztvevők önértékérzésének, énérzékelésének megváltozását. Új típusú kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, ahol a gyerek önmagát alkotó, eredeti, szeretetre méltó lényként ismerheti fel. A játékokban a dramatisták kettős szerepben vesznek részt. Egyrészt ott vannak, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodnak hozzá, törekednek érzéseik megérzésére és megértésére. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. A csoportmunka során a cselekvés szimbolikus kifejezést nyer. Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (ami áttételesen és szimbolikusan a gyerek játékában jelenik majd meg). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar) és a pszichoszomatikus rendellenességek is, valamint lehetővé válik a nehéz helyzetben lévő gyermekek (kapcsolati nehézségek, válás, bántalmazás) élményeinek megjelenítése és feldolgozása is.
Szülő-konzultációk
A csoportba való jelentkezés után a szülőkkel külön találkozunk, és átbeszéljük mindazt, amit fontosnak tartanak és tartunk a foglalkozásokkal kapcsolatban. Fontos, hogy lehetőség szerint mindkét szülő jelen legyen. Ezután egy külön alkalommal kerül sor a gyermekkel való találkozásra, ahol felajánljuk neki a pszichodramatikus játék lehetőségét, és meghívjuk a műhelybe. Röviden ismertetjük a műhely működésmódját, jellegét és szabályait, és feltesszük neki a kérdést, akar-e benne részt venni. Amennyiben a gyermeket bizonytalannak érezzük, időt hagyhatunk neki a döntésre egy későbbi találkozás megbeszélésével vagy javasolhatunk egy próbaülést. Fontos, hogy csak akkor járjon a csoportba, ha ez örömet okoz számára. Csak akkor fogadjuk el a jelentkezését, ha a drámatevékenység kifejezetten érdekli. Amennyiben a gyermek válasza kielégítő, akkor kerülhet sor a szülőkkel való szerződéskötésre, amely tartalmazza a csoportfoglalkozások számát, kereteket, árat, a hiányzásokkal kapcsolatos információkat. Noha a terapeuták elsősorban a gyermekkel foglalkoznak, lehetőséget biztosítunk arra, hogy ha a szülő szükségét érzi, konzultáció keretében beszéljük meg a felmerülő kérdéseket. Ha a gyermek problémája kapcsán a szülő megkeresi a pszichodramatistákat, azt feltétlenül a gyermek tudomására érdemes hozni. A folyamatban a szülő együttműködése nélkül a gyermek fejlődése nehezen képzelhető el.
Forrás:
1. Kende B. Hanna: Gyermekpszichdráma. Osiris, 2000, Budapest. 56-61. old.
2. http://www.gyermekpszichodrama.hu/pages/a-modszerrol