A harag megélése a gyermek számára gyakran nehézségekbe ütközik. Ehhez hozzájárul a düh társadalmi és családon belüli megítélése is.
Az a gyermek, aki valami mást akar, mint amit a körülötte lévő felnőttek illetve társadalom megkíván tőle, gyakran elutasítást, haragot vált ki környezetéből, és ő maga is haragot él meg. Mivel a gyermekek düh-kifejezése természetszerűleg még nem fejlett, vagy elnyomják magukban, vagy dühös énjükkel azonosulva "rossznak" élik meg magukat, és ennek megfelelően kezdenek el viselkedni. Mindez belső szorongáshoz vezet.
Amikor dühösek, a gyermekeknek sokszor agresszív, és a halállal kapcsolatos fantáziáik vannak, ami félelemmel tölti el őket. Ez még egy ok arra, hogy dühüket jól elzárják. A harag megélése, helyére tétele érzelmi világukban a saját egészségük megélésének záloga. Ebben tehát érdemes segítenünk őket – a mese, a játék vagy beszélgetés által.
A gyermek belső indulatainak szimbolikus levezetésére a mese és a játék megfelelő teret ad, ahol a szörny megjelenése gyakran megkönyebbülést hoz. A dühét megélni nem merő, szorongó gyermek a képzeletvilágát betöltő mindenható és romboló szörnyeteggel legalább részben azonosul. Gyakran kifejezi, hogy ő maga a szörnyeteg, aki romboló erővel lép fel. A gyermekeknél a szimbolikus szörnyeteg meghaladásának érdekében a pszichodráma módot nyújt arra, hogy valami létrejöjjön anélkül, hogy valóban létezne.
A feszültségek csökkentése érdekében a gyermekdramatistának a képzelőerő, a verbalizációs képességek és a szimbolikus képességek fejlesztésére kell vállalkoznia.
A "mintha" funkció a szörnyeteget távolítja, és lehetővé teszi, hogy a gyermek kiélje agresszív ösztöneit anélkül, hogy bárkit is elpusztítana, és a megsemmisülés őt is fenyegesse. Ez teszi lehetővé az érzelmek helyére tételét, "csatornázását".
Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Violet Ouklander: Windows to Our Children. Real People Press. Moab, Utah, 1978.
Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2
A 4-6 éves gyermek lelkivilágát gyakran uralják a fizikai-fiziológiai kisebbrendűség, a szülőkhöz mért kicsiség és értéktelenség érzései (Adler, 1927 In: Kárpáti, 2015).
A mesékben ugyanaz a szélsőségesség van jelen, mint ami a gyermeki gondolkodásban, ahol minden ember vagy jó, vagy rossz, nincs átmenet. A gyermekeknek emiatt szükségük van a kivételezettség érzésének megteremtésére - a hős szerepére. Így kerülhet ellensúlyba a kicsinységük érzése, és meríthetnek erőt a lelki növekedéshez.
A gyermek nem a mesehős jósága miatt azonosul vele, hanem azért, mert a hős kiváltságos helyzete és szerepe vonzza.
A gyermeket a magány és az elszakadás kétségbe ejti, gyakran halálos félelmet érez. A mesehősnek (és ezzel együtt a gyermeknek) ugyanakkor ki kell lépnie a világba, ha meg akarja találni a helyét, és azt az embert, akivel ezentúl boldogan élhet majd. A mese ezen aspektusai azt a reményt hordozzák, hogy a gyermeknek ezentúl soha többé nem kell már szeparációs szorongást átélnie.
A mesehős egy ideig magányosan halad az útján, ahogy a gyermek is gyakran magányosnak érzi magát. A hőst a természet egyszerű dolgai: a fák, az állatok stb. segítik harcában, mint ahogy a gyermek kapcsolata is szorosabb ezekkel az elemekkel, mint a legtöbb felnőtté (Bettelheim, 1975).
A hős sorsa példa a gyermeknek: érezheti magát kitaszítottnak és elhagyatottnak, mint aki sötétben botorkál, mégis óvják minden lépését, és ha kell, segítenek neki. A gyermeknek szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.
A hős szerepe a belső konfliktusok rendezésében is nagy segítség a gyermek számára. Megélheti a mindenhatóságot anélkül, hogy bűntudatot kellene éreznie anyjával vagy apjával szembeni rivális szerep felvétele miatt. Ugyanakkor a visszafojtott agresszív késztetések is pozitív felhangot, engedélyt kaphatnak a mese által, a hős szerepében (aki legyőzi, „megöli” ellenségét...).
Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Kárpáti Gy: Szimbólumok és metaforák jelentősége az individuálpszichológiai gyermek- és felnőtt terápiákban. Az individuálpszichológia útjain. A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület folyóirata. 2015.
Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2
A gyermekpszichodráma egy olyan csoportterápiás módszer, ahol a gyermekek meséket találnak ki, és a két csoportvezetővel együtt jelmezekbe bújva ezeket le is játszák. A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep-repertoárját, katartikus élmény lehetőségét kínálja, és ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását is.
A csoportok egy tanéven keresztül heti rendszerességgel 60-90 percben zajlanak. Csak akkor van értelme, ha a gyerek örömét leli a játékban, és szívesen jön. A csoportban általában 5-6 hasonló korú gyermek vesz részt. Az együtt töltött játéknak két fontos szabálya van:
A csoportba megérkező gyermekek közös rajzolással és beszélgetéssel kezdik a foglalkozást. A rajzokból és a beszélgetésből bontakoznak ki a lejátszandó történet körvonalai. Elsőként a történet vázát javasló gyermek választ szerepet, majd a többiek is. A pszichodramatisták aktív részvételével megindul maga a játék, ami improvizációkon keresztül nyeri el végső formáját. A gyerekpszichodrámában a gyermekek egy mesés csodavilágban találják magukat, ahol minden megtörténhet. A gyermekek varázslóvá válhatnak, olyan szerepet választhatnak, amilyet szeretnének, az történik velük, amit ők maguk kitalálnak. Részvételük a többiek történetében szabadon választott.
A gyermekpszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. A csoportokat vezető felnőttek szerepe, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak, hogy lehetővé tegye a résztvevők önértékérzésének, énérzékelésének megváltozását. Új típusú kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, ahol a gyerek önmagát alkotó, eredeti, szeretetre méltó lényként ismerheti fel. A játékokban a dramatisták kettős szerepben vesznek részt. Egyrészt ott vannak, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodnak hozzá, törekednek érzéseik megérzésére és megértésére. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. A csoportmunka során a cselekvés szimbolikus kifejezést nyer. Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (ami áttételesen és szimbolikusan a gyerek játékában jelenik majd meg). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar) és a pszichoszomatikus rendellenességek is, valamint lehetővé válik a nehéz helyzetben lévő gyermekek (kapcsolati nehézségek, válás, bántalmazás) élményeinek megjelenítése és feldolgozása is.
A csoportba való jelentkezés után a szülőkkel külön találkozunk, és átbeszéljük mindazt, amit fontosnak tartanak és tartunk a foglalkozásokkal kapcsolatban. Fontos, hogy lehetőség szerint mindkét szülő jelen legyen. Ezután egy külön alkalommal kerül sor a gyermekkel való találkozásra, ahol felajánljuk neki a pszichodramatikus játék lehetőségét, és meghívjuk a műhelybe. Röviden ismertetjük a műhely működésmódját, jellegét és szabályait, és feltesszük neki a kérdést, akar-e benne részt venni. Amennyiben a gyermeket bizonytalannak érezzük, időt hagyhatunk neki a döntésre egy későbbi találkozás megbeszélésével vagy javasolhatunk egy próbaülést. Fontos, hogy csak akkor járjon a csoportba, ha ez örömet okoz számára. Csak akkor fogadjuk el a jelentkezését, ha a drámatevékenység kifejezetten érdekli. Amennyiben a gyermek válasza kielégítő, akkor kerülhet sor a szülőkkel való szerződéskötésre, amely tartalmazza a csoportfoglalkozások számát, kereteket, árat, a hiányzásokkal kapcsolatos információkat. Noha a terapeuták elsősorban a gyermekkel foglalkoznak, lehetőséget biztosítunk arra, hogy ha a szülő szükségét érzi, konzultáció keretében beszéljük meg a felmerülő kérdéseket. Ha a gyermek problémája kapcsán a szülő megkeresi a pszichodramatistákat, azt feltétlenül a gyermek tudomására érdemes hozni. A folyamatban a szülő együttműködése nélkül a gyermek fejlődése nehezen képzelhető el.
Forrás:
1. Kende B. Hanna: Gyermekpszichdráma. Osiris, 2000, Budapest. 56-61. old.
2. http://www.gyermekpszichodrama.hu/pages/a-modszerrol
Ha részt vettél a "Vess véget a szorongásnak!" csoportunkon, akkor tudod, hogy milyen sok anyaggal dolgoztunk, és milyen kevés volt rá az időnk. Talán arra is emlékszel, hogy milyen családias közösség alakult ki a hat alkalom során. Sokakban megfogalmazódott az igény, hogy szívesen folytatnák a belső munkát együtt. Ezt az újabb 6 alkalmas csoportot erre a célra hoztuk létre.
Olyan közösséget építünk, amelyben együtt tanuljuk a boldogság megteremtését. Együtt és egymásért teszünk gyakorlati lépéseket, amely egyúttal egy felelősségvállalás tanulása is egymásért és magunkért is. Gyakorlati lépések elsajátításával segítjük a mindennapok kedves kapcsolódását egymáshoz. A boldogság és kedvesség priorizálása befolyásolja azt is, hogyan viszonyulunk életünkhöz, családjainkhoz, közösségeinkhez, tanárainkhoz, munkahelyeinkhez. Gyere el, találkozzunk és lépjünk együtt a kedvesebb és boldogabb életért és közösségeinkért!
A megfelelő kommunikáció házasságokat, családi kapcsolatokat, barátságokat menthet meg. Mi több, mérgező konfliktusok és nehéz érzésekkel teli lélek helyett te is jobb érzésekkel élheted mindennapjaidat, amely a mentális egészségedhez is nagy mértékben hozzájárul. Jelentkezz Asszertív tréningünkre és légy részese a hatékony, kiegyensúlyozott kommunikációs módszerek elsajátításának, amely egy jobb világ építéséhez is hozzájárul!
Fedezd fel az érzelmeid erejét az Érzelmi Intelligencia a Munkahelyen workshopunkkal!
Készen állsz arra, hogy átalakítsd a munkahelyi és személyes kapcsolataid, könnyebben megbirkózz az élet kihívásaival, és önmagad és mások mélyebb megértésével kezedbe vedd az érzelmeid irányítását? Jó helyen jársz!
Ha hónapok vagy évek óta szorongásos rosszullétek fogságában érzed magad, itt az ideje a változásnak!
Neked hoztuk létre azt a 6 alkalmas online csoportfoglalkozást, amelyben megtanulhatod, hogyan építsd le az egész életedet hátráltató szorongást a kognitív viselkedésterápia eszközeivel.
Csatlakozz mindfulness (MBCT) csoportunkhoz, hogy megtapasztald, mit jelent a tudatos jelenlét.
Olyan technikákat sajátíthatsz el, amelyek segítenek az önismeret növelésében, a stressz csökkentésében, a depresszió és egyéb érzelmi problémák kezelésében vagy megelőzésében, valamint a viselkedés tudatos irányításában.